 |
 |
|
 |
Egy gramm zsír kétszer annyi energiát tartalmaz, mint ugyanakkora mennyiségű szénhidrát vagy fehérje!
- 1 g zsír = 38,9 kJ; 1 g szénhidrát = 17,2 kJ; 1 g fehérje = 18 kJ
Tehát butaság lenne kihagyni az étkezéseinkből a zsírokat, de nem mindegy, hogy melyeket fogyasztjuk.
A zsírnak fontos funkciója is van. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kéne elérni az ideális testsúlyt, de a zsírokat véglegesen száműzni ugyanolyan hiba, mint semmit sem tenni ellene. Egy felnőtt ember testének egyötöde zsírból áll, és a víz és az oxigén után zsírra van leginkább szükségünk: a hormonok termeléséhez, a sejtek felépítéséhez, a túltengő savak közömbösítéséhez, vagy az ízületek megfelelő működéséhez is elengedhetetlenek.
ZSÍROK FAJTÁI
Azok az ételek, amelyek telített zsírban gazdagok, megnövelik a vér koleszterin szintjét, ezáltal fokozva a szív– és érrendszeri betegségek kialakulását.
A telített zsírok fogyasztásának hatására megnövekszik a vérben lévő káros koleszterin mennyisége. A telített zsírsavaknak hatása van a trombózis kialakulására is, mivel a vérlemezkék sokkal gyakrabban tapadnak össze, így vérrögök alakulhatnak ki, amelyek a koleszterin lerakódásoktól már amúgy is beszűkült ereket teljesen elzárhatják.
A telített zsírsavakban gazdag ételek főleg állati eredetűek, mint például a disznózsír, vagy a vaj és szobahőmérsékleten kemény állagú zsírok. Ezenkívül megtalálhatod a vörös húsokban, tejtermékekben, különböző húskészítményekben. Növényi eredetű telített zsírsav lényegesen ritkábban fordul elő, de ilyen például a kókuszolaj vagy a pálmaolaj.
Ezek a zsírok csupán energiát adnak, de ezt leszámítva semmilyen hasznos tulajdonságuk nincsen! Többnyire a zsírpárnákat gyarapítják mindamellett, hogy a keringési rendszer egészségét rombolják.
A telítetlen zsírok segítenek leoldani az érfalakról a lerakódásokat, csökkentik a koleszterin-szintet, vagyis általában ellentétesen működnek a telített zsírok egészségkárosító hatásaival szemben. Segítik az anyagcserét is és a sejtfunkciókban is aktívan résztvesznek. A telítetlen zsírok szobahőmérsékleten folyékony állagúak, a szervezetbe jutva viszont fokozzák a zsíranyagcserét, segítik az idegműködést, hozzájárulnak a hormontermeléshez.
2/a Az egyszeresen telítetlen zsírok csoport fő forrásai közé tartozik az olívaolaj, a repceolaj, és az olajos magvak.
2/b A többszörösen telítetlen zsírok a legtöbb növényi-és halolajban, illetve az olajos húsú halak többségében található meg.
A többszörösen telítetlen zsírsavakhoz tartozik az Omega-3 és Omega-6, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek. Mindkettő részt vesz a sejthártyák felépítésében, a szervezeten belüli zsírok szállításában; ezenkívül olyan hormonszerű hírvivő anyagok termelésében, amelyeknek többek között gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatásuk van. Az Omega-6 fő forrásai az olíva–és a napraforgóolaj. Az Omega-3 forrásai pedig a halak (lazac, makréla), valamint a lenmag-, szója–és repceolaj, illetve a kemény héjú gyümölcsök.
Mindenféle zsír káros a szervezetre, ha azt nagy mennyiségben fogyasztjuk, de az érelmeszesedés és a rák megelőzése érdekében a telítetlen zsírokat tartalmazó étrend a kedvezőbb. Fontos az Omega-3 és Omega-6 zsírsavak aránya is, amelyek ideális esetben 1:1!
Heti rendszerességgel tájékoztató előadásokat szervezek kollégáimmal Budapesten és az ország egész területén - road show formájában- melynek témája az egészség és a fogyás (70 percben).
Ha adsz magadnak egy esélyt és elfogadod az invitálásomat, akkor jelentkezz az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
 |
info@fogynijo.hu | |
 |
+36 70 550 5566 | |
Kívánom, hogy Te is megtaláld amire vágysz!
Hidd el, fogyni JÓ!
PARTNERÜNK:
DR. DEMJÉN LÁSZLÓ - DEMJÉN MEDICAL